2012. január 30., hétfő

Aranygaluska vaníliapudinggal

Az aranygaluska egy fenemód közkedvelt kelt tészta, szinte minden gyerek, de édességkedvelő felnőtt is odavan érte. Persze mint az édes kelt tészták általában, ez is frissen kisütve a legfinomabb. Egészen más, mint amikor áruházak polcairól zacskóba csomagolva kerül az asztalra, mert ez itthon, konyhánkban ontja vaníliás, kalácsos zamatát mialatt sül. Én nagyon szeretem a konyha illatát, abból is legjobban a kelt tésztaféléket. Igen, hiszen ez a mindennapi kenyerünk, nem baj, ha egy kicsit édes, netán töltött, valahogy akkor is ez a legtermészetesebb tésztaféle számomra. Sütök is minden nap valamit belőle.


Egy dl szobahőmérsékletű tejbe teszek 40 gramm cukrot, 25 gramm élesztőt é egy kisebb maréknyi lisztet. Hagyom felfutni, amikor kész, hozzáöntöm 500 gramm liszthez, adok még hozzá 100 gramm olvasztott vajjal elkevert 3 db tojás sárgáját, 2-3 dl langyos tejet, csipet sót, reszelt citromhéjat és hólyagos tésztát dagasztok belőle. letakarva duplájára kelesztem.
 Amikor megkelt, 1 cm-es vastagságúra nyújtom és olajos pohárral félholdakat szaggatok belőle. Tepsiben sorba teszem őket, meglocsolom olvasztott vajjal és cukorral, darált dióval bőven. Addig rétegezem, amíg elfogy a tészta, én egy kisebb tepsiben két rétegig jutottam. Újból locsolunk és szórunk, majd engedjük kelni még úgy 30 percig. 180 fokos sütőben aranybarnára sütjük.
Mialatt az aranygaluska sül, elkészítem a vanília pudingot. Egyszerűen csak a szokásos egy zacskó pudingpor-fél liter tej helyett egy zacskó pudingporhoz 6-6,5 dl tejet használok, cukrot pedig ízlés szerint. És persze egy kis vanília utánpótlás, pici darab vanília rudacska, amit beleforralok a tejbe. Mi a fenti mennyiségű galuskához két csomag vaníliás pudingból készült sodót faltunk fel.



2012. január 26., csütörtök

Töltött paprika a nagy kedvenc

Egyik fiam nagy kedvence a töltött paprika, de igazából mindannyian nagyon szeretjük. Fiatal korom óta főzöm, de valahogy sohasem voltam tökéletesen elégedett az ízével. Így körbenéztem a neten, loptam egy-két ötletet, gyorsan le is írom, mert a tegnapi egy igazi remekmű lett. Kellemesen édes paradicsommártás, amely a nyári kerteket idézi a petrezselyem és a zeller illatával, a hús pedig egyszerűen hús ízű, ízét nem nyomja el a hagyma és a fokhagyma ereje.


-700 gramm darált hús, ami  lehet marha-sertéskeverék is például
-rizs
-1 db tojás
-só és bors
-Két liter paradicsomlé
-4 dl víz
-cukor
-olaj
-liszt




Összesen ennyi és semmi több a töltelék, nem kell bele hagyma, fokhagyma vagy bármi egyéb. A rizst pedig bár én eddig előfőztem, nyugodtan beletehetjük nyersen is.
A fenti mennyiségű masszához én két liter házilag eltett paradicsomléből főztem a mártást. Felforraltam a paradicsomlevet úgy 4 dl vízzel, már az elején ízesítettem cukorral, majd ebbe tettem a gombócokat és a paprikába töltött husit. A forrást követően lefedve egy órán keresztül főztem lassú tűzön. 
A végén rántást készítettem és besűrítettem vele a paradicsomot, a rántásból mindig egy keveset tettem hozzá, így el is találtam a tökéletes állagot.
Mivel a paradicsomlé eleve zelleres, petrezselymes és sós volt, ezeket a hozzávalókat most kihagyhattam.
Mi friss, ropogós fehér kenyérrel ettük.
A poszt képének forrása a Képguru, készítője pedig Kozma Adrienne Annamária.

2012. január 21., szombat

Diós krémes szelet

Dittánál láttam a Diós krémest, ami eszembe juttatta anyósom egyik süteményét. Alul vaníliás piskóta volt, felül pedig diós-kakaós krém, a tetején tejszínhab. Nagyon régen tudtam a receptjét és sütöttem is, de nem emlékszem rá, csak halványan rémlik valami belőle. Így aztán, csináltam valamit, ami a kettő ötvözete.
Ditta diós krémesének a tésztáját sütöttem meg, elismerésem, nagyon jó recept! Könnyű, finom, tökéletes állag, laza, de nem gyűrött piskótaszerű tészta. Én annyit tettem hozzá, hogy citromhájat reszeltem bele, nekem a dió mellé ez mindig kell.
A krémhez 6 dl tejben megfőztem két vaníliás pudingport, miközben 200 gramm margarint kikevertem 300 gramm porcukorral és fél üveg rumaromával. A kihűlt pudingot beletettem a porcukros vajba, alapos keverés után három maréknyi darált diót szórtam bele és tovább kevertem. Sima, kellemes krém lesz belőle, kicsit kemény, de igen jól kenhető.
A sütemény tetejére kakaómázat készítettem, mostanában valahogy jobban bejön a kakaóból készült máz vagy öntet, mint a csokis. Talán ez még a Karácsonyi csokoládévilág hatása.

2012. január 20., péntek

Vidám főzőiskola

Pár évvel ezelőtt készült a film egyik fiam szerkesztésében és közreműködésével. Valamikor Karácsonyt megelőzően magukra hagytuk őket, mi elmentünk meglepetést vásárolni, ők pedig meglepetésként ezt főzték. Mondhatjuk, hogy nem esett messze az alma a fájától.. Mindenkinek jó szórakozást hozzá!

2012. január 19., csütörtök

Babapiskóta

Pudingra, vagy valami pudingos édességre gondolok napok óta, nem magam, hanem persze a gyerekek számára.
Puding piskótával és esetleg gyümölccsel. A piskótát már meg is sütöttem, mégpedig babapiskóta formájában. Tegnap a pudingig nem jutottunk el, ahogyan a sütőből szedtem kis a kis formákat, úgy fogyott, tisztára az a  helyzet állt elő, ami a palacsintánál szokott!!
Most Nutellával ettük a porcukros babapiskótát. Újfent el kell ismernem, hogy legtöbbször az egyszerűség győz a rafinéria felett. Könnyű állag, édes-vaníliás íz megbolondítva egy kis mogyorókrémmel, nem is kell több. Ma még...


Négy tojás sárgáját elkeverek 50 gramm porcukorral, csippentek bele sót és vaníliás cukrot és még egy mokkás kanálnyi vanília aromát. A tojás fehérjéket kemény habbá verem, szokásosan, vagyis a már majdnem kész habba teszek még 40 gramm porcukrot és egy csepp citromlevet, fényes, sűrű habot kapok így. A sárga krémhez keverek 60 gramm lisztet, és a két elegyet elkezdem összekeverni. Lágy, habos massza lesz belőle. Egy nagy korsóba belehelyezek egy uzsonnás zacskót, amelynek az alja ki van lyukasztva, és megtöltöm a piskóta tésztával. Sütőlemezre vagy tepsire babapiskóta formákat nyomok a zacskóból. Porcukorral meghintem majd alacsony hőmérsékleten kisütöm. Szerintem melegen a legfinomabb.

2012. január 15., vasárnap

Édes vajas élesztős tészta

Ma újból a Tészták könyvét vettem elő és egy élesztős, vajas tésztának álltam neki. Jó kis recept, ez a tészta mindig sikerül, pedig sokszor készítem. Ezt a mennyiséget én kétszerre osztom be, a tészta felét a mélyhűtőben tartalékolom, de általában másnap elő is veszem, mert igen változatos módon lehet elkészíteni,  ebből adódóan pedig megunhatatlan. Puha, ám a külsején egy leheletnyi réteg mégis ropog, ez a tészta egyesíti a kelt tészták puhaságát és rugalmasságát a vajas tészta roppanósságával.

A recept:
Hozzávalók:
500 gramm liszt
250 gramm vaj
3 dl tej
2,5 dl élesztő
50 gramm cukor
2 tojás sárgája

1 citrom reszelt héja





200 gramm vajat 100 gramm liszttel összedolgozunk, téglalap alakúra formázzuk és felhasználásig hűtőbe tesszük. Az élesztőt 1 dl langyos tejbe kis cukorral felfuttatjuk. A maradék lisztet a felfuttatott élesztővel , a maradék cukorral , a tejjel, a reszelt citromhéjjal jól összegyúrjuk és a tojássárgákkal elkevert olvasztott vajjal középkemény tésztát dagasztunk be.-
Langyos helyen cipóba formázva kb. 40 perc alatt duplájára kelesztjük. Ezután téglalap alakúra kinyújtjuk, közepére helyezzük a lehűtött vajas részt ugyanúgy hajtogatjuk és pihentetjük, mint a vajas tésztát. Felhasználáskor tetszés szerint formázzuk és töltjük, tojássárgával és olvasztott vajjal kenjük és rövid ideig kelni hagyjuk. Sütőpapírra téve 220 fokos sütőbe sütjük.
Én tegnap fahéjas szilvapürével töltöttem, ráadásul egy kis tekercset fahájas -kakaós mini csigáknak töltöttem.
Ma uzsonnára túrós batyu lesz belőle kakaóval és tejjel.

2012. január 10., kedd

Gesztenyés somlói

Gyorsan kellett valami desszertet készítenem, nagyon gyorsan. Lányommal és kisfiammal voltunk itthon hármasban, mindhárman egyszerre kívántunk valami édeset.
Egy öt tojásból készült kakaós piskótát sütöttem, puha és magas lett. Amíg a tészta sült, 2 deciliter tejszínhabot keményre vertem és 250 gramm gesztenye masszát kevertem hozzá. Hullala tejszínem volt itthon, így cukrot már nem tettem hozzá.
Főztünk egy kakaó öntetet, ami nagyon ütősre sikeredett, másnap újból nekiálltam, hogy az arányokat véglegesíthessem. Három cukorlapát cukor, egy púpozott evőkanál kakaópor és víz érzék szerint. A végén 50 gramm vajat tettem bele.
Mivel mint említettem, gyorsnak kellett lennem, a még langymeleg piskóta köré kakaóöntetet kanalaztam, erre halmoztam a gesztenyés tejszínt. Gyerekkorom somlói galuskájára emlékeztet az íze, de kísértetiesen! Úgy 7 éves koromtól kezdve nagymamám somlói galuskát készített a szülinapomra torta helyett. Ez a somlói nem az a somlói, amit mostanában lehet kapni, hanem egy egyszerű diós piskóta, rumos mazsolával és dióval meglocsolva, kakaós öntettel és tejszínhabbal. Mennyei volt az is, és az én gesztenyés somlóim is.
Másnap újra összedobtunk egyet, mert senki nem tudott betelni vele, azt rolád formájúra tekertem, a habbal töltöttem és a kakaós öntettel vontam be. Somlói szerűen jobban esett.
Sajnos fényképezőnk megint nincs, eddig tartott a tavalyi. Már két gépem van, amivel nem tudom mit kezdjek, kuka, vagy szerelő?  Így aztán, bár állandóan sütök és főzök, képem jóformán nincs is.

2012. január 3., kedd

Variációk lángosra

Van egy nagyon régi, több mint húsz éves tésztás könyvem, régebben rendszeresen sütöttem belőle. Sőt, mondhatom, a munkásabb tésztákat ebből a könyvből tanultam.  Első a pizza volt, aztán jöttek a többiek. Linzi tészta, kelt tészták, sósak és édesek és vajas leveles tészta.
Mostanában inkább a neten keresgélek recepteket, amelyek hol sikerülnek, hol nem. Vannak oldalak, amelyekről nem is állok neki sütni, mert szinte soha nem áll össze úgy a dolog, ahogyan le van írva.
Az ünnepekből maradt pár darab virsli és egy ici-pici káposzta , amit nem akartam kidobni. Így nekiálltam egy lángosnak a régi receptes könyvemből. Nem bonyolítottam  dolgot, sima, majdnem kenyér tészta állagú lángost sütöttem, nem a krumplis változatot. Miután kiszaggattam és hagytam kis ideig terjeszkedni, széthúzogattam és félbevágott virslit tettem bele. A széleit megnyomkodtam és forró pálmazsírban ropogósra sütöttem. Ugyanezzel az eljárással készítettem a káposztásat is, nyers, reszelt és persze sózott-borsozott káposztával töltve.
Egy kis fokhagymás tejföl nem rontja el.