Természetes vagy bio ?

Most nem főzök és nem is sütök. Kicsit arról írok ide, hogy hogyan és milyen módon táplálkozunk mi. Lehet persze, hogy amikor a gyerekek ezt olvasni fogják, már elavultak lesznek a nézeteim, de hátha nem! Hiszen már több, mint 20 éve élünk így. Menet közben természetesen gyűlnek az új infók és szokások, de a régieket soha nem likvidálom.
A leves számomra akkor kerül elő, amikor tisztítókúrát kezdünk. Nem csinálunk nagy ügyet ebből és nem is drasztikus léböjt vagy vízkúrákkal gyötörjük magunkat. Ilyenkor minden napra teszek be levest. Kedvencem a rántott levesből induló, ám korántsem annak nevezhető leves. Kevés olíván megpirítok egy kis fehér lisztet,majd kicsivel később búzacsírát és búzakorpát teszek hozzá. Rövid sütés után felöntöm vízzel és fűszerezem. A fűszereket illetően mindig mást használok, attól függően,hogy mihez van étvágyunk. Lehet bazsalikomos-kakukkfüves, kicsit mediterrán jelleggel, ilyenkor tálalásnál apróra vágott paradicsom kockákat szórok a tetejére.
Lehet egyszerű lestyános-petrezselymes, vagy korianderes-babéros, tényleg annyiféle, amennyit csak akarunk. Szeletelhetünk rá medvehagymát, újhagymát, uborkát, de magában is tökéletes. Sokféle fűszert és a leírásukat, hatásukat találjuk meg itt.

Általában nem kell nagy dolog egy zöld naphoz vagy egy zöld ételhez. Mi mindent a maga idejében fogyasztunk, tehát ilyenkor tavasszal nem spárgát főzök, hanem ami éppen idény zöldségnek számít, abból dobok össze valamit. Egy fél fej káposztát kockákra vágok,kevés olíván megdinsztelem, sózom és mozsárban tört szecsuáni borssal ízesítem. Ennyi. Szinte nyers, mégis meleg és zöld, nagyon zöld. Ha tésztával ennénk, akkor a vokban tovább sütöm, teszek bele szója  és halszószt és  vékonyra szeletelt sárgarépát, de tulajdonképpen bármilyen zöldséggel gazdagíthatjuk. Egyszerű, finom és egészséges. Kell ennél több? A káposzta élettani hatásáról bővebben itt olvashattok.



A kenyérsütésre kitérve: olvastam egy cikket arról, hogy mekkora veszélyek is leselkedhetnek ránk, ha ellenőrizetlen, akár bio barna lisztet használunk. Nem véletlenül alakult ki a századok során a liszt finomítása,akit érdekel olvasson utána, érdekes téma. Én a normál fehér liszt mellett kukorica lisztet, rozslisztet és rizslisztet, no meg zabpehely lisztet használok. Igaz, hogy fehér, de igazi kenyeret eszünk, savanyító és állományjavító, puffasztószerek nélkülit. Mert számomra ez a fontos, nem pedig a színe. Kenyerünket sokféle maggal sütjük, amit nem csak a tetejére szórunk,hanem bele is dagasztunk a tésztájába. Lenmag, szezámmag, tökmag, napraforgó, zabpehely, nagyon finomak, és a kenyér állaga is jobb lesz ezektől. Én szinte minden sós kelt tésztába teszek búzacsírát, ez jót tesz a lelkemnek, hiszen ismerem élettani hatását.
Kiflit és zsemlét is itthon sütök, a gyerekeim már bármikor képesek egy adag tésztát bekeverni és elkészíteni.
Szóval nem a flancos bio dolgok felé mutatunk, hanem a természetes táplálkozás irányába. Mert ez betartható és betartatható, vérünkké válik, ahogyan nagyanyáink éltek, élhetünk úgy mi is. Kis odafigyeléssel egy idő után már nem is tudnánk ezt másképp csinálni.


Ennyit mára. Az írást folytatom,bár mostanában olvastam arról, hogy ha a gyerekeink nem is fogadnak szót nekünk, de a szokásainkat tovább viszik. Lehet, hogy nem is lesz szükség erre a blogra és az írásokra, de azért én szeretek a biztosra menni. :) És ami engem igazol, pár napja chips került a házba, több zacskóval. Nem fogyott el!



.