2012. március 28., szerda

Természetes vagy bio ?

Most nem főzök és nem is sütök. Kicsit arról írok ide, hogy hogyan és milyen módon táplálkozunk mi. Lehet persze, hogy amikor a gyerekek ezt olvasni fogják, már elavultak lesznek a nézeteim, de hátha nem! Hiszen már több, mint 20 éve élünk így. Menet közben természetesen gyűlnek az új infók és szokások, de a régieket soha nem likvidálom.
A leves számomra akkor kerül elő, amikor tisztítókúrát kezdünk. Nem csinálunk nagy ügyet ebből és nem is drasztikus léböjt vagy vízkúrákkal gyötörjük magunkat. Ilyenkor minden napra teszek be levest. Kedvencem a rántott levesből induló, ám korántsem annak nevezhető leves. Kevés olíván megpirítok egy kis fehér lisztet,majd kicsivel később búzacsírát és búzakorpát teszek hozzá. Rövid sütés után felöntöm vízzel és fűszerezem. A fűszereket illetően mindig mást használok, attól függően,hogy mihez van étvágyunk. Lehet bazsalikomos-kakukkfüves, kicsit mediterrán jelleggel, ilyenkor tálalásnál apróra vágott paradicsom kockákat szórok a tetejére.
Lehet egyszerű lestyános-petrezselymes, vagy korianderes-babéros, tényleg annyiféle, amennyit csak akarunk. Szeletelhetünk rá medvehagymát, újhagymát, uborkát, de magában is tökéletes. Sokféle fűszert és a leírásukat, hatásukat találjuk meg itt.

Általában nem kell nagy dolog egy zöld naphoz vagy egy zöld ételhez. Mi mindent a maga idejében fogyasztunk, tehát ilyenkor tavasszal nem spárgát főzök, hanem ami éppen idény zöldségnek számít, abból dobok össze valamit. Egy fél fej káposztát kockákra vágok,kevés olíván megdinsztelem, sózom és mozsárban tört szecsuáni borssal ízesítem. Ennyi. Szinte nyers, mégis meleg és zöld, nagyon zöld. Ha tésztával ennénk, akkor a vokban tovább sütöm, teszek bele szója  és halszószt és  vékonyra szeletelt sárgarépát, de tulajdonképpen bármilyen zöldséggel gazdagíthatjuk. Egyszerű, finom és egészséges. Kell ennél több? A káposzta élettani hatásáról bővebben itt olvashattok.



A kenyérsütésre kitérve: olvastam egy cikket arról, hogy mekkora veszélyek is leselkedhetnek ránk, ha ellenőrizetlen, akár bio barna lisztet használunk. Nem véletlenül alakult ki a századok során a liszt finomítása,akit érdekel olvasson utána, érdekes téma. Én a normál fehér liszt mellett kukorica lisztet, rozslisztet és rizslisztet, no meg zabpehely lisztet használok. Igaz, hogy fehér, de igazi kenyeret eszünk, savanyító és állományjavító, puffasztószerek nélkülit. Mert számomra ez a fontos, nem pedig a színe. Kenyerünket sokféle maggal sütjük, amit nem csak a tetejére szórunk,hanem bele is dagasztunk a tésztájába. Lenmag, szezámmag, tökmag, napraforgó, zabpehely, nagyon finomak, és a kenyér állaga is jobb lesz ezektől. Én szinte minden sós kelt tésztába teszek búzacsírát, ez jót tesz a lelkemnek, hiszen ismerem élettani hatását.
Kiflit és zsemlét is itthon sütök, a gyerekeim már bármikor képesek egy adag tésztát bekeverni és elkészíteni.
Szóval nem a flancos bio dolgok felé mutatunk, hanem a természetes táplálkozás irányába. Mert ez betartható és betartatható, vérünkké válik, ahogyan nagyanyáink éltek, élhetünk úgy mi is. Kis odafigyeléssel egy idő után már nem is tudnánk ezt másképp csinálni.


Ennyit mára. Az írást folytatom,bár mostanában olvastam arról, hogy ha a gyerekeink nem is fogadnak szót nekünk, de a szokásainkat tovább viszik. Lehet, hogy nem is lesz szükség erre a blogra és az írásokra, de azért én szeretek a biztosra menni. :) És ami engem igazol, pár napja chips került a házba, több zacskóval. Nem fogyott el!



.

2012. március 20., kedd

Paradicsomos csirkecombok bulgurral és kakukkfüves sült krumplival

Az édes paradicsom és a kakukkfű mind a nyár ölelő melegét idézi. Ezt az ételt többnyire nyáron készítem, talán ettől lett ma olyan perzselő, nyárias kedvem. Ki tudja?
Az egész csirkecombokat lebőröztem és kétfelé vágtam. Kevés olajon megfuttattam egy nagy fej hagymát, majd a húsokat megforgattam benne. Miközben pirult, sóztam és fűszereztem. Babérlevelet legalább hármat tettem hozzá. Őrölt fekete bors és kurkuma egy kávéskanálnyi, mozsárban tört  koriander egy teáskanálnyi került bele. Én még tettem hozzá egy csipet római köményt és nagyon kevés szecsuáni borsot,amit mindig frissen török durvára mozsárban. Az ételnek ettől keleti hatása nem lesz, de különleges ízt kap. A megpirított husira ráöntök fél-1 l házi paradicsomlevet és az egészet sűrűre főzöm. A legvégén teszek hozzá 1-2 gerezd fokhagymát. A paradicsomlé kicsit édes, zelleres íze kiemeli a húshoz használt fűszerek aromáját.
Ma kétféle körettel tálaltam a paradicsomos csirkét. Az egyik a bulgur, amit egyszerűen csak sós vízben puhára főzök. A másik apró burgonya megfőzve, majd olajon hirtelen átsütve. Ehhez csak sót és csipetnyi kakukkfüvet teszek. Melegen a legfinomabb.
A fotó olyan amilyen, megint nincs itthon a fényképezőgépem. Az én tányéromat fényképeztem, melyen látható, hogy nem sok húst eszem, plusz diétázom.


2012. március 13., kedd

Finom muffin

Nem vagyok egy rutinos muffinsütő, bár hihetetlenül egyszerűnek tűnik, nekem ritkán sikerül igazán finomra. Persze az is lehet, hogy az elvárásaim túlságosan nagyok egy muffinnal szemben. Szeretem ha a a tésztája puha, omlós, az íze pedig karakteres. Nem szeretem, ha kérges. Ritkán jön össze, mondhatom, hogy eddig még sosem.
Tegnap este mégis sütöttem muffint. Gyorsan, pár perc alatt, és lám, nagyon finom lett. Le is írom, hogy miből készült.


100 gramm félig olvasztott margarint elkevertem 100 gramm cukorral és vaníliás cukorral. Tettem hozzá 2 egész tojást, két kanál mézet, egy kanál holland kakaóport és egy kis reszelt citromhéjat.
100 gramm sima, 20 gramm kukorica liszttel és egy teáskanálnyi szódabikarbónával sűrű masszává kevertem, lazítottam 2 evőkanál tejjel, ez lehet tejszín is, majd beleraktam 80 gramm csokilencsét.
A muffinsütőt a felénél kicsit jobban töltöttem meg, a tetejére szórtam még csokidarabokat és 180 fokos sütőben 20-25 perc alatt megsütöttem.
Fénykép nincs, hiszen a muffin nem szép, mondhatjuk csúnyácska is, már ha nem cupcake-et készítünk belőle.
Ez egy icipici adag, 7-8 darab lesz belőle.