2012. november 24., szombat

Erőleves és meggyszósz főtt marhahússal, tört burgonyával



Gyerekkoromban nem igazán szerettem a meggy mártást, igazából csak a menzán kóstoltam, otthon sem Anyu, sem a Nagymamás nem főzte ezt az ételt. Az én gyerekeim nagyon szeretik, ennek ellenére ritkán főzöm én is. Vagyis eddig ritkán főztem, mert mostanában meggy őrület van nálunk, és ennek okán többször asztalra kerül a meggyszósz is.
Egy szép nagy darab marhacombból nem túl sok zöldséggel és lestyánnal erőlevest főztem. A levest a keleti húsleves mintájára csak a hússal, tészta nélkül tálaltam. Valamikor réges-régen ez volt az a leves, ami bevezetett az arab konyha világába.


 Akkor furcsálltam mind a színe, mind a zöldség és tészta nélküli voltát, de hamar és nagyon megszerettem. A hús egy kis részét szeleteltem bele a levesbe, a többit édes, fahéjas szegfűszeges meggyszósszal és libazsíros félig tört krumplival ettük.Kicsi fiam minden alkalommal, amikor meggyszószt ebédel, megkérdezi, hogy biztosan így terveztem, a levesbe akartam tenni a husit és a krumplit?


Nincsenek megjegyzések: