2012. február 3., péntek

Nemgyőzőmsütni kifli



Csonginál találtam ezt a receptet, szóval aki részletes leírásra kíváncsi, az nála megleli. Azért nagyon röviden én is lejegyzem, 600 gramm lisztet elkeverünk 25 gramm élesztővel, két kávéskanálnyi sóval és egy kávéskanálnyi cukorral, egy dl olajjal és 2-3 dl langyos tejjel. 45 perc kelesztés után kifliket formázunk, én 24 db-t készítek a fenti adagból, amelyeket rövid ismételt kelesztés után pár percre forró, majdnem lobogó vízbe mártunk egyenként. Sütőlemezre pakoljuk, olvasztott vajjal megkenjük, szórjuk amivel akarjuk és ha akarjuk, de szórás nélkül is kiváló és 220 fokos sütőben pillanatok alatt pehelykönnyű kifliket sütünk belőle.
Mivel szinte kétnaponta sütöm, már próbálkoztam egy kis ilyen-olyan átalakítással. Ha ropogósabb kifliket szeretnénk, akkor csökkentsük az olaj mennyiségét, vagy felezzük le a tejet vízzel. Ha egy kiskanálnyi mennyiséggel emeljük a cukor és a só mennyiségét, még finomabb lesz, legalábbis a mi ízlésünk szerint. Mondjuk ez azért nagymértékben függ attól is, hogy éppen milyen sót használunk, hiszen vannak erősebb és gyengébb ízűek. A cukor azonban akkor is emelhető.
Nekem legelőször lágy tésztát sikerült dagasztanom, azok nagyon szépek lettek, mostanában már maradok az eredetileg inkább kemény tészta állag elérésénél, pedig így is úgy is jó. Az olajos kelt tészta készítésekor nagyon figyeljünk arra, hogy ne kifejezetten meleg helyre tegyük kelni, mert akkor kicsapódik az olaj belőle és valahogy más lesz a tészta, kicsit keményebbé, rugalmatlanabbá válik ettől.
Én a kifli forma készítését még anyósomtól tanultam, mégpedig úgy, hogy egy dupla öklömnyi tésztát kör alakúra formázok, kinyújtom és a kört 16 körcikkre felvágom. A körcikkeket a domború részüknél kezdem el feltekerni. Csinos kis darabokat lehet így készíteni viszonylag rövid idő alatt. Legközelebb lefotózom, mert így visszaolvasva eléggé érthetetlen annak, aki nem is meri az eljárást..
Röviden ennyi, az elnevezés pedig azt hiszem magáért beszél...

2 megjegyzés:

Barbi írta...

Nagyon szeretjük a kifliket, meg úgy egyébként a kelt tésztás finomságokat, jó nektek, hogy kétnaponta asztalra kerül!!! :))

Csongi írta...

Örülök, hogy nektek is bejött. Én nem szeretek kört nyújtani (lehet hogy azért mert soha nem sikerül úgy ahogy szeretném), ezért pici bucikra szedem a tésztát, nagyobb ovális alakúra nyújtom és feltekerem, igaz így egyenként nyújtogatok :)